2012. április 23., hétfő

Eper

Lassan itt az eperszezon, és legutóbb eprek is kerültek erre-arra :) torára, láncra, tokra...

Epertorta:




Epres-masnis nyaklánc, amit most facebook-on meg is lehet nyerni:


Igaz régen volt már tok, de persze nem hanyagolhatóak el ők sem :


2012. április 22., vasárnap

Színkeverés

Alapvetően azt gondolom, hogy egyik másik színt felesleges megvenni, mivel két másikból egyszerűen előállítható. Ezért nem is szoktam annyi fajta színt összevásárolni, csakis a legszükségesebbeket, vagy egy különlegesebből egy alapárnyalatot. Azok elegendő kiindulási alapok, hogy esetlegesen más színek szülessenek meg belőlük :) Egy alapárnyalatot meg utána lehet deríteni, vagy tompítani.
Legutóbbi alkalommal a rózsák és masnik esetében is így tettem. A rózsák kérésre készültek a masniknál pedig csak kevergettem :)



2012. április 10., kedd

Masni "hegyek", hova legyek?

Azért a hegyek az túlzás, ezért is az idézőjel. Üdv, újra itt :) Irgum-burgum (meg is dorgáltam magam) egy hónapja már, hogy nem jelentkeztem.  És most nem foghatom arra , hogy szakrajz házikat kell csinálnom....De ezt majd inkább a végén.
Legelőször meg szeretném mutatni mik is készültek a délután folyamán. Már pár hete feljegyeztem magamnak, hogy szeretnék masnikat készíteni, és ma el is jutottam oda, hogy meg is valósultak. Persze, ez a masnis dolog sem újdonság, de szerintem mint minden másban, ebben is megmutatkozik mindenkinek a maga stílusa, vagy a rá jellemző dolgok. Ki így, ki úgy. Én így :

Egy hasonló rózsás fülbevaló mintájára készült, ez a masnis változat. Színét tekintve, amolyan rozsda színt szerettem volna kikeverni, ami sikerült is, de sütés után kicsit inkább agyag színű lett. Ha úgy vesszük akkor a majolika cserépnek van ilyen színe égetés után. Ha nem hiszitek törjetek össze egyet, és meglátjátok :D Sebaj, nekem így is tetszik ( és dobpergés....ki lehet találni mi történt...persze megtartottam...:) ). A függőség egy fajtája...



Egy zöld szett. Mi másból mint gyűrűből és egy pár bedugós füliből. Lábjegyzet: még sose sikerült ilyen apró dolgot csinálnom, mint ezt a bedugós fülit




Aztán, egy pár hullámcsat. A színe annyira de annyira tetszik, hogy legszívesebben ezt is megtartanám, de azért az már szerintem túl sok lenne a jóból. Bár hozzátenném, hogy a valóságban picivel sötétebb ez a szín, de nem sokkal. Hiába a fényképezésen még mindig csiszolni kell. Bár már megjött a jó idő, úgyhogy lehet természetes fénynél is kattintgatni.



Újabban pedig, nem lehet megúszni úgy egy gyurmás délutánt, hogy ne készüljön rózsa. Amolyan levezetésként. Ez a példány is abból az agyag színű eresztésből született mint a masni, és mint az is, ez is arra a sorsa jutott, hogy nálam kötött ki...Hiába mindig van az a ruha, vagy felső amihez majd menni fog....:)



Vicces volt ez a mai masni készítés, ugyanis kicsit deja vu érzésem támadt....Anno mikor a rózsák készítésének nekivágtam emlékszem hónapok teltek el úgy, hogy csak próbálkoztam és próbálkoztam eredménytelenül. Aztán valahogy sikerült és azóta minden egyes darab egyre szebb és jobb lesz. Na most a masni esetében is valahogy így voltam. Történt ugyanis, hogy elkészítettem az elsőt = katasztrófa. Aztán a második valamivel jobb lett és a harmadik lett a befutó. Vagyis a harmadik változat. S, hogy mi történt ezután? Visszafele haladva újra csináltam az addig elkészülteket. De legalább elégedett vagyok az eredménnyel.
Visszakanyarodva az elmúlt hónapra. Mondhatnám azt, hogy annyi de annyi dolgom volt, meg hogy ki se láttam ebből abból....de ez így nem teljesen igaz. Volt, hogy fáradt voltam a gyurmázáshoz és ilyenkor az álommanó kerekedett felül, de volt úgyis hogy kedvem sem volt hozzá, meg hát ötlet hiányában sem jó leülni.
Persze azért nem tunyultam. Lázasan készülünk (a család apraja-nagyja) nagybátyámék esküvőjére. Mindenki készít valamit a dekorációba, és Rádócziék kapták az ültető kártyákat (amik egyben köszönő ajándékok is). Na például ezeket írtam. A napokban pedig elkészül az a rajz is egy fáról amire majd a vendégek hagyják kezük nyomát, hogy ott jártak. Aztán, Húsvét előtt voltam egy Játszóházban ahol a gyerekekkel festettünk tojást. Egyrészt nagyon jól éreztem magam a gyerekek között, nagyon aranyosak voltak; valahogy mindig a kis csacsogós gyerekek gyűltek körém, úgyhogy ott sem unatkoztam; másrészt jól lefárasztottak :)

Ígérem, legközelebb nem fogok ilyen sokat várni a következő bejegyzéssel!