Eper

Lassan itt az eperszezon, és legutóbb eprek is kerültek erre-arra :) torára, láncra, tokra...

Epertorta:

Epres-masnis nyaklánc, amit most facebook-on meg is lehet nyerni:

Igaz régen volt már tok, de persze nem hanyagolhatóak el ők sem :

Színkeverés

Alapvetően azt gondolom, hogy egyik másik színt felesleges megvenni, mivel két másikból egyszerűen előállítható. Ezért nem is szoktam annyi fajta színt összevásárolni, csakis a legszükségesebbeket, vagy egy különlegesebből egy alapárnyalatot. Azok elegendő kiindulási alapok, hogy esetlegesen más színek szülessenek meg belőlük :) Egy alapárnyalatot meg utána lehet deríteni, vagy tompítani.
Legutóbbi alkalommal a rózsák és masnik esetében is így tettem. A rózsák kérésre készültek a masniknál pedig csak kevergettem :)

Masni "hegyek", hova legyek?

Azért a hegyek az túlzás, ezért is az idézőjel. Üdv, újra itt :) Irgum-burgum (meg is dorgáltam magam) egy hónapja már, hogy nem jelentkeztem.  És most nem foghatom arra , hogy szakrajz házikat kell csinálnom....De ezt majd inkább a végén.
Legelőször meg szeretném mutatni mik is készültek a délután folyamán. Már pár hete feljegyeztem magamnak, hogy szeretnék masnikat készíteni, és ma el is jutottam oda, hogy meg is valósultak. Persze, ez a masnis dolog sem újdonság, de szerintem mint minden másban, ebben is megmutatkozik mindenkinek a maga stílusa, vagy a rá jellemző dolgok. Ki így, ki úgy. Én így :

Egy hasonló rózsás fülbevaló mintájára készült, ez a masnis változat. Színét tekintve, amolyan rozsda színt szerettem volna kikeverni, ami sikerült is, de sütés után kicsit inkább agyag színű lett. Ha úgy vesszük akkor a majolika cserépnek van ilyen színe égetés után. Ha nem hiszitek törjetek össze egyet, és meglátjátok :D Sebaj, nekem így is tetszik ( és dobpergés....ki lehet találni mi történt...persze megtartottam...:) ). A függőség egy fajtája...

Egy zöld szett. Mi másból mint gyűrűből és egy pár bedugós füliből. Lábjegyzet: még sose sikerült ilyen apró dolgot csinálnom, mint ezt a bedugós fülit

Aztán, egy pár hullámcsat. A színe annyira de annyira tetszik, hogy legszívesebben ezt is megtartanám, de azért az már szerintem túl sok lenne a jóból. Bár hozzátenném, hogy a valóságban picivel sötétebb ez a szín, de nem sokkal. Hiába a fényképezésen még mindig csiszolni kell. Bár már megjött a jó idő, úgyhogy lehet természetes fénynél is kattintgatni.

Újabban pedig, nem lehet megúszni úgy egy gyurmás délutánt, hogy ne készüljön rózsa. Amolyan levezetésként. Ez a példány is abból az agyag színű eresztésből született mint a masni, és mint az is, ez is arra a sorsa jutott, hogy nálam kötött ki...Hiába mindig van az a ruha, vagy felső amihez majd menni fog....:)

Vicces volt ez a mai masni készítés, ugyanis kicsit deja vu érzésem támadt....Anno mikor a rózsák készítésének nekivágtam emlékszem hónapok teltek el úgy, hogy csak próbálkoztam és próbálkoztam eredménytelenül. Aztán valahogy sikerült és azóta minden egyes darab egyre szebb és jobb lesz. Na most a masni esetében is valahogy így voltam. Történt ugyanis, hogy elkészítettem az elsőt = katasztrófa. Aztán a második valamivel jobb lett és a harmadik lett a befutó. Vagyis a harmadik változat. S, hogy mi történt ezután? Visszafele haladva újra csináltam az addig elkészülteket. De legalább elégedett vagyok az eredménnyel.
Visszakanyarodva az elmúlt hónapra. Mondhatnám azt, hogy annyi de annyi dolgom volt, meg hogy ki se láttam ebből abból....de ez így nem teljesen igaz. Volt, hogy fáradt voltam a gyurmázáshoz és ilyenkor az álommanó kerekedett felül, de volt úgyis hogy kedvem sem volt hozzá, meg hát ötlet hiányában sem jó leülni.
Persze azért nem tunyultam. Lázasan készülünk (a család apraja-nagyja) nagybátyámék esküvőjére. Mindenki készít valamit a dekorációba, és Rádócziék kapták az ültető kártyákat (amik egyben köszönő ajándékok is). Na például ezeket írtam. A napokban pedig elkészül az a rajz is egy fáról amire majd a vendégek hagyják kezük nyomát, hogy ott jártak. Aztán, Húsvét előtt voltam egy Játszóházban ahol a gyerekekkel festettünk tojást. Egyrészt nagyon jól éreztem magam a gyerekek között, nagyon aranyosak voltak; valahogy mindig a kis csacsogós gyerekek gyűltek körém, úgyhogy ott sem unatkoztam; másrészt jól lefárasztottak :)

Ígérem, legközelebb nem fogok ilyen sokat várni a következő bejegyzéssel!

Sorsolás!

Köszönöm szépen a jelentkezéseiteket a játékra! Nagyon sok kedves szót kaptam Tőletek, ezúton is köszönöm szépen :)

A délután folyamán megtörtént a várva várt pillanat :)

A rózsás szettet Barbi nyerte:

A málnás láncot pedig Petra:

Mivel nem olyan rég, nagyjából a szülinap körül, ugye elértük a 30.000-es látogatottságot. Éppen ezért, a maradék neveket összeöntöttem, ismét jól összeráztam és innen pedig  Diana neve került elő:

A nyerteseknek küldtem e-mailt, és a többiek se csüggedjenek, hamarosan ismét játszunk de akkor facebook-on! :)

Variációk csokitortára

Van, hogy a hangulat teszi milyen színekkel dolgozom egy-egy gyurmázás alkalmával. Van, hogy csupa színes dolog készül, de van, hogy kicsivel visszafogottabbak. Nem is tudom, hogy legutóbb mi volt a döntő...Szerintem inkább az, hogy mindenképpen csokira vágytam. Persze nem volt itthon...

Szerintem mindenki ismeri ezt a számot. ( Aki nem akar kattintani, elárulom, hogy a Belga-Csoki című száma, csoki őrülteknek kötelező!!!! :D) Így ebből az alkalomból készült két féle csokitorta.

Egy málnás:

Egy narancsos

Gyümölcsös csokitorták egymást közt :)

Van, hogy nem keverem ki a tészta színét, mert van megfelelő színű alapszínű gyurma. De most úgy határoztam hogy kicsit vegyítem az arany és a csoki színt, és ez lett belőle. Nekem nagyon bejön. Bár hozzátartozik, hogy jó fél órán keresztül gyúrtam. Nem is lett rendesen eldolgozva, de szerintem ez adja a pikantériáját. Meg mint tudjuk a Cernit általában keményebb a Fimo meg lágyabb. De most ez a Cernit extra kemény volt :S
Egy picinyke bedugós:

Ritkán, de persze olykor előfordul, hogy fiúnak készül valami :) Jelen esetben Ákosnak egy Tiszás kulcstartó:

Ne feledjétek, csütörtökig még tart a JÁTÉK!

A 2. blogszülinap!!!

Igen, igen kérem szépen éppen ma van annak a napja, hogy az én kis blogom kereken 2 éves! Ma két évvel ezelőtt jelent meg az első bejegyzésem :) Jó visszagondolni rá, de tényleg. És, hogy még mindig kitartóan kezelem, írom, gondozom...ez sem kis teljesítmény nálam! :)
Év összegzést most nem tartok, ezt megtettem tavaly. Szerintem az első év az amikor a legtöbbet tud alakítani magán az ember. A következő években pedig tökéletesíti azokat amikben jó, amikben úgy érzi megtalálta a helyét.
Így most egy játékkal szeretném megköszönni Nektek az elmúlt évben a támogatást, és azt hogy velem voltatok! S mivel ez a 2. év, így két nyereményt fogok felajánlani. Lévén, hogy hamarosan beköszönt(het) a tavasz, így igyekeztem vidám, élénk színekben elkészíteni a Nektek szánk nyereményeket.

Az egyik ez a rózsás szett, hullámcsat és gyűrű:

A másik pedig ez a kis aranyos málnás nyaklánc:

A szabályok pedig a következők:
- hagyj egy kommentet ennél a bejegyzésnél
- a hozzászólásban írd meg melyik ékszert szeretnéd
- illetve egy elérhetőséget is adj meg kérlek (e-mail cím) amiben értesíthetlek!

A játék időtartama: 2012. február 23.- március 8.
Sorsolni másnap március 9.-én fogok így egy utólagos nőnapi ajándék is lehet majd a nyeremény!

Sok szerencsét! Illetve köszönöm ezt az évet! :)

Velence

A hétvégén lehetőségem nyílt kicsit világot látni. A suliból egy kisebb csoporttal elmentünk Velencébe. Éppen ezen a hétvégén volt a záróhétvége úgyhogy ekkor volt a legnagyobb móka. Nem tudom közületek hányan voltak, én most voltam először is nagyon tetszett. Gyönyörű város, és a karneváli hangulat egyszerűen fenomenális. Bár eldöntöttem, hogy ha alkalmam nyílik akkor ismét el fogok látogatni, és akkor csakis városnézésre, és több napra. Ugyanis nem sikerült mindent tűzetesen megtekinteni akkora volt a tömeg. Mindezek mellett hatalmas élmény volt és újabb álmot pipálhattam ki a képzeletbeli listámon :)
A legnagyobb élmény (leglábbis számomra) az volt hogy élőben is láthattam azokat az épületeket amikről tavaly művtöriből tanultunk.

Természetesen nem egy átlagos táskát vittem magammal az útra, hanem egy strapabírót, hát persze hogy a Tiszát :)

Világjáró nyúl. Rengetegszer említettem már szerintem, hogy mennyir nyulas dolgom van. Ő a legújabb, a táskára került, így világjáróvá is válhat akár :)

Nem jöhettem el álarc nélkül :)

És hogy a munkánál maradjunk...sikerült megtalálni azt a boltot is ahol Herendi porcelánt árulnak. :)

Legközelebbi bejegyzést érdemes lesz várni, ugyanis a héten leszünk 2 évesek a bloggal..... :)