Málna, szeder

A lassan két hónapja íródó "elkészítendők listáját" megfeleztem. Természetesen a másik fele is el fog készülni, csak jobbnak láttam nem egyszerre belevetni magamat az összesbe. Meg legalább ötlet nélkül sem maradok egy darabig, és akár még addig is megtalálhatnak új ötletek és variációk. A másik oka annak, hogy csak a lista fele készül el, hogy vannak olyan helyzetek amikor csinálom csinálom és egyszercsak ott vagyok, hogy akkor nekem most elég volt, inkább befejezem itt és most ; és mondjuk nem lenne jó ha kapkodva összecsapnám a dolgokat nemigaz? :)
Első körben gyümölcsös finomságokat hoztam nektek.
Szedertortát:

Nem ez volt az első alkalom, hogy szedres díszítésű süteményes-, vagy szimplán szedres ékszert készítettem. Kimondottan nem tartozik a kedvenc gyümölcseim közé, önmagában nem is nagyon eszem meg; inkább csak gyümölcslevesben, vagy valamilyen süteményben...Lehet azért vagyok ezek ellenére mégis oda érte, mert lila színű :)

Málnatorta:

És hamár málnatorta készült, akkor készítettem egy málnás fülbevalót, illetve egy gyűrűt. Hamár a földeken nem lesz annyira jó (jobban mondva sok mennyiségű) a málnatermés, akkor mi gyurmás lányok fogjunk össze, és gyúrjunk elpusztíthatatlan málnákat :)

Répatortát azóta készítek minden évben, hogy elkezdtem gyurmázni. Na jó talán az első évben (2010) akkor nem készült ilyen, de az azt követőekben minden egyes évben, s az idei a 2013-as verzió annyira a szívemhez nőtt, hogy nem hagyhattam ki, hogy ne készítsek. De most nem fülbevaló formájában készült el, -mert azokkal most púpig vagyok, és egy darabid stoppot kellett, hogy mondjak magamnak - hanem mobilékszer formájában, és így nem volt akkor a bűntudatom, hogy újabb valami gazdagítja a gyűjteményem. (így is eléggé nagy a kísértés, hogy a szedertortát ne tartsam meg magamnak :D , de lehet, hogy legközelebb medál formájában elkészítem magamnak is, és akkor nyugodt leszek :) )

Végül, de nem utolsó sorban, kis rózsás fülön-függők.

Színes masnik, pasztell sütik

Szégyen gyalázat, a minap néztem, hogy már két hónapja nem is posztoltam,még a posztolás hagyján, de gyurmázni se gyurmáztam két hónapja. Tényleg szégyen és gyalázat. Még a barátnőm is megjegyezte...
Az elmúlt két hónap nemigazán volt zökkenőmentes, mindenféle téren. De javarészt amiatt maradoztam el, hogy vizsgáztam. Jobbanmondva készültem aznagy vizsgára. De jelentem sikeresen vettem az akadályt, most már hivatalosan is porcelánfestő szakmunkás a becses szakmám (már a papír is a kezemben van). Kicsit a vizsgáról, hogy milyen szerencsétlenül is jártam : alapvetően nem vagyok izgulós vizsgák tekintetében, de végülis semmilyen téren sem vagyok izgulós illetve eddig bármilyen vizsgán (érettségi, idegenforgalmi szakmenedzseri vizsgán) szerencsésnek voltam mondható tétel húzás tekintetében. Szépen becsületesen felkészültem az elméleti tanagyagból, okosan beosztottam az időmet, hogy minden nap tanuljak egy keveset, de éppen eleget. Az első körben nagyon jó tételt húztam (máz alatti illetve mázbasüllyedő festés témakörét), virultam a buksimnak, hogy ez a tétel csupán másfél oldal volt az én óriás és szellős írásommal, és tudtam is becsülettel. Szépen elmondtam és jött a második kör, művészettörténet-porcelántörténet (itt persze voltak mumusos tételek amiket vagy egyáltalán, vagy kevésbé szerettem volna kihúzni). No hát amilyen jól belehúztam az első körben, a második körben már nem voltam ennyire szerencsés, sikerült egy olyan tételt kifognom ami az egyáltalán nem szeretném kihúzni kategóriába tartozott, név szerint Egyiptom és Mezopotámia művészete/kerámia művészete. Egy gyors sokk után, és azután hogy csak annyi jutott eszembe hirtelen elsőre, hogy piramisok, Szfinx illetve Hamurappi, valamilyen szinten sikerült összeszednem mélyről (jelzem nagyon mélyről, mert ez a tétel valahogy még megmaradni se akaródzott a buksimban) a dolgoz, és valahogy sikerült összehozni. De lényeg a lényeg a papír a kézben, és hamarosan a dolgozók táborát fogom erősíteni.

Ezalatt a két hónap alatt, ihlet se igazán volt a gyurmázás terén, de a véghajrához közeledve, amikor már televolt a padlás az izmusokkal, különböző művészettörténeti korokkal, illetve számos porcelángyár történetével, mintegy mentsvárként ugrottak be az ötletek. Amiket gyorsan le is írtam, hogy el ne felejtsem őket, mert ki tudta mikor jön el az idő amikor meg is tudom őket valósítani. Vége lett a vizsgának, állhattam is volna neki a dolgoknak, amikor beköszöntött a kánikula, a rekkenő hőség, amikoris mint tudjuk (legalábbis gyurmázásban jártas kollegínáim), hogy eléggé kezelhetetlen a gyurma. Gyúlik, ragad, nehezen lehet vele bánni. De volt pár dolog amit sürgősen kellett elkészíteni, így amikor már nem 40 fok volt, hanem 32 akkor is kis asztali ventillátoromat a kezem ügyébe állítottam, hogy fújja csak a levegőt a gyurmára, hátha használ valamit. Jelentem használt :)

További képek hamarosan, amikor újabb délutánokat szánok (főként) tortasütésre :) Remélem nem kell újabb 2 hónapot várni rám.

Ha adott egy szabad délután

Úgy alakult, hogy lett egy szabad hétvégém. Amúgy is volt pár kérés amit teljesíteni kellett, de gondoltam nem állok meg ott, hogy elkészítem csak azokat, hanem rászánom az egész délutánt a gyurmázásra és magamat is meglepem ezzel-azzal. Mint mindig :)
Szeretem magamat meglepni, legyen az bármi: egy ruha, egy fagyi, egy körömlakk, egy ékszer...stb. Olyankor amikor magamat ajándékozom meg mindig jó kedvre derülök, s legyen bármi gondom egy kis időre el tudom felejteni.
Nem is olyan rég, végre rájöttem a muffinkészítés titkára :) Na nem az igazi ehetőére, hanem a gyurmából készíthetőére.
Így a muffint kicsit tovább fejlesztettem, és amolyan fagylalt szerűséget kreáltam belőle. Egyik gyengém a Mekis fagyi (főleg a karamellás), és ahogy nézegetem ezt a kis fülest, olyan mintha arra hasonlítana:

Aztán egy kis mini muffinos bedugóssal is megörvendeztettem magam:

A szedret szeretem gyümölcsként és ékszerként is. Készítettem már medált, foglalatos medált (ugyanígy mint ez a füles csak medálként), hajcsatot....most egy ilyen fülbevaló sikeredett:

Vizsgaremek, és egy újabb tetoválás

Eljött az utolsó év, jobban mondva mindjárt vége, tecnikaliag másfél hét. Az utolsó év nagy feladata a vizsgaremek elkészítése volt. Ez nagyjából annyit tett ki, hogy kaptunk egységesen egy formát amire tetszőlegesen kellett dekort terveznünk. Íme az enyém:

Az történet szimplán annyi, hogy még elsőben bevillant, hogy nekem pávás vizsgaremekem lesz! Az évek során, sok változat született a fejemben, végül ez lett a végleges.

Aztán amikor az első tetoválásomat csináltattam, eldöntöttem, hogy lesz majd mégegy ami pávatollas lesz. Kicsivel több mint másfél év múltán meg is valósult :)

Babaszappan és egy régen vált beteljesülés

Huhujja, hol is kezdjem. Vagyis inkább melyikkel. Szerintem haladjunk szépen sorjában, és mivel a cím is így kívánja, akkor kezdeném is a babaszappannal. Régi tervem valósult meg, amikor sok sok fejben tervezgetés után kézzel foghatóvá is váltak a pöttyös torták. Az első pöttyösök készítésénél csak két darab készült, fejben, illetve papíron feljegyezve annál több. És az egyik ilyen feljegyzettnek már gazdája is lett. Igazából eleve magamnak szerettem volna :) Szóval ha úgy vesszük, eleve magamnak álmodtam meg. Bár az esetek 80%-ban amikor ékszert készítek, magamat veszem alapul, illetve az én világomat, a bennem lakozó személyiségeket ( nem kell megijedni nem vagyok skizofrén, csupán több darabból vagyok összerakva :) )
És, hogy ez a süti miért is kapta a babaszappan elnevezést? Hát ezért :

Kék alapon fehér pöttyök, hát persze, hogy mindenkinek a babaszappan jut erről eszébe :) Ehhez a színhez meg csakis a rózsaszínt tudtam elképzelni, pedig réges régen nagyon nem szerettem. Most már barátkozunk egymással.

Aztán a következő szó ami a címben következik az a beteljesülés. Hát kérem szépen nem kell semmi extrára gondolni, csupán arra, hogy végre valahára 3 és fél év gyurmázás után végre sikerült muffint készítenem. Sokszor póbálkoztam már vele, volt, hogy inkább hasonlított csavaros fagyira mint muffinra, de persze akkor azt is szépnek láttam :) Akik muffin készítésben jártasabbak mint én többféle technikával dolgoznak/dolgozhatnak. Sokféle lehetőség adott számunkra. Lehet kapni/készíteni hozzá sablonokat, de sajnos én ehhez lusta vagyok, hogy utánajárjak ennek. Illetve még pár éve láttam/olvastam arról, hogy vízzel fel lehet higítani a gyurmát és akkor ilyen hab szerű valamit kapunk (vagyis a gyurma fog majd annak kinézni), amit könnyen lehet kezelni. A víz mellett tudom, hogy lehet kapni dikertbe ilyen gyurma lágyítót, de igazából a végeredmény nagyjából ugyanaz. Szóval a lényeg a lényeg, annak idején kiróbáltam milyen lehet vízzel...sajnos nem voltam elég kitartó az eldolgozásban és akkor fel is adtam a dolgot. De most nem adhattam fel, így addig kevertem amíg olyan nem lett mint kellene neki. És olyan lett :) A muffinok pedig ilyenek:

Bedugós fülbevaló esetén nem tudtam, hogy ezt a megoldást alkalmazzam-e vagy sem, így annál így sikerült; itt most épp egy gofrival pózol.

Habár a bejegyzés témájában nem szerepel sehol sem a fagyi, de a színek miatt idepasszol, így most lesz publikálva ő is

Húsvét

Lévén, hogy vasárnap Húsvét, így aktuális lesz ez a bejegyzés. Aki rendszeresen olvassa a blogot, tudja, hogy nem szoktam tematikusan ékszereket készíteni. De most úgy alakult, hogy készültek nyulak és egy répatorta is. Így gondoltam akkor megvárom, míg közeleg a Húsvét és akkor publikálom őket :)

Szóval elsőként a kapafogú nyulas hullámcsatok:

Aztán  a fekvő nyulak, akik lógós fülbevalóként éldegélnek...

...és mutogatják a popójukat :)

S végül a 2013-as répatorta:

Valahogy minden évben sikerült répatortát készítenem, és minden évben másmilyet. Legszívesebben ezt a tortát is szépen eltenném magamnak, csak az a baj, hogy a sárga nem igazán az én színem. De szerintem erre még alszom egyet, így is készítettem legutóbb magamnak egy olyan cuki tortát, hogy csak na :) De azt majd legközelebb mutatom :)

Gomb hátán gomb

Nem is olyan régen bukkantam erre a cikkre, és nagyon megtetszett egy benne található karkötő. Na én nem álltam meg a karkötőnél, rögtön csinálnom kellett egy nyakláncot is.

Élveztem a gombok felkutatásával járó kis túrát a különböző méteráru és rőfös boltokban. De azért elég melós is volt, abból a szempontból, hogy csakis a megfelelő színű,méretű, és darabszámú gombbal jöjjek el a boltokból. A meló alatt itt azt értem hogy magamat kellet elég erősen győzködni, hogy "Anna nem, ez a gomb nem kell neked, ez felesleges...koncentrálj arra ami tényleg kell, vásárolj célirányosan!"
Szóval ezért alakult így, hogy csak egy nyaklánc és karkötő készült; nekem :)

Amúgy ezeket a lehető legegyszerűbb elkészíteni. Semmi más nem kellett hozzá , mint: láncok,kapcsok, szerelő karikák (hobbi boltokban, vagy akár a méteráru boltokban is megtalálhatóak), illetve rengeteg gomb amiket kedvünk szerinti szisztéma alapján aggathatunk fel a láncokra. Ha nagyon profinak akarunk tűnni akkor egy kis kúpos fogót is használhatunk a karikák szét- illetve összehajtásához; de amúgy meg kézzel is könnyen szét- illetve összehajthatóak.
A linken még számos egyéb ötletet találtok, hogyanis hasznosíthatóak a gombok. Remélem többen is ihletet kaptok, és kipróbáljátok az ott lévő variációkat!